Vörösmarty Társaság

A Vár folyóirat jelene

A Vár folyóirat történetének leírásában említett szükségszerű váltás természetesen minden téren változtatást jelentett. Bakonyi István esszé, kritika, Heiter Tamás széppróza és interjú, László Zsolt vers, Sebők Melinda tanulmány, Saitos Lajos olvasószerkesztő, jelenleg pedig Bobory Zoltán főszerkesztő, Arató Antal művészet, László Zsolt vers, Lőrincz Tamás nyelvi lektor, P. Maklári Éva széppróza, Sebők Melinda tanulmány, Váczi Márk esszé, kritika felállásban, de az induláskor meghatározott elvek és célok szerint folytatta/folytatja a folyóirat kiadását. A grafikai és tipográfiai munkát Revák István festőművész végzi.

Mondhatni, hogy az egész kortárs magyar irodalom alkotói képviseltették magukat a külső munkatársak, szerzők sorában. Nagy értéket jelentettek az éves, rendszeres találkozások - a dicstelen békediktátum miatt - határainkon kívülre szorult írókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel. Érezhették, hogy abban az időben, amikor méltatlanul kevés törődést, lehetőséget kaptak, itt teljes figyelemben és elismerésben lehetett részük. Hatalmas távlatok nyíltak meg a város és a megye író-költő közösségének nagyon tehetséges tagjai előtt is: rendszeresen jelenhettek és jelenhetnek meg írások az egész Kárpát-medence irodalmi folyóirataiban. (Aracs, Székelyföld, Együtt, Opus, Muratáj, Hazanéző stb.)

  Már az újra induláskor célul tűzték ki a szerkesztők a fiatalokkal való törődést, foglalkoztatást, és a kissé árnyékba szorult szépprózai alkotások közlését, népszerűsítését. Külön rovat foglalkozott a kezdőkkel, Trambulin címmel, és népszerű kezdeményezésként postai szolgálatra alkalmas, arcképet, curriculum vitae-t és kézzel írt verset tartalmazó képeslapokat adott ki a Vörösmarty Társaság. Ezek kiemelkedő népszerűsítői a kortárs magyar költőknek, költészetnek.  

Aligha lehet a magyar irodalmi folyóiratok között olyat találni, amely több bemutató, népszerűsítő rendezvényt tart a külhoniak számára, mint a Vár szerkesztői, éppen a több mint két évtizedes aktív szakmai és – kiemelten – baráti kapcsolatok miatt.

Rendszeresek az oda-vissza találkozók az említett kiadványok szerkesztőivel, szerzőivel. Dunaszerdahely, Pozsony, Nagyfödémes, Ungvár, Beregszász, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Nagyvárad, Doroszló, Magyarkanizsa, Szabadka, Horgos, Zenta, Lendva, Bécs, mind bekerültek a Vörösmarty Társaság, illetve a Vár újkori történetírásába.

Mindezek legnagyobb értéke, hozadéka a valószínűleg életre szóló baráti kapcsolatok kialakulása és fenntartása. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, az egyetemes magyar irodalom javára.

A 2019-2021-es esztendők nagy megpróbáltatást jelentettek a pandémia miatt, de a Vár áll, és a várkapu nyitva van a szerzők előtt. A világjárvány túlélése, a lehetőségek megcsappanása miatt elmondható, hogy óriási fegyverténynek gondolja a kiadó és a szerkesztőgárda, hogy életben tudott maradni a folyóirat. Köszönet mindazoknak, akik ezekben a hónapokban segítettek.

A Vár irodalmi és közéleti folyóirat múltja, indulásának körülményei

© Copyright 2021 Vörösmarty Társaság

Régi weboldalunk

Az oldal sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmények érdekében. Részletekért nézze meg az adatvédelmi nyilatkozatunkat. További részletek.