Pallay József

Pallay József
 
 
(Szabadbattyán, 1903. márc. 17. – Székesfehérvár, 1967. dec. 30.): Festõmûvész.
Oklevelet a Képzõmûvészeti Fõisk.-n szerzett (1925), ahol Glatz Oszkár tanítványa volt.
1925–27-ben a sashalmi kat. gimn.-ban, 1928-tól Tolnán, 1934-tõl Székesfehérvárott a
polgári fiúisk.-ban, 1943-tól a cisztercita gimn.-ban tanított. 1945 után 1963-ig,
nyugdíjazásáig a cisztercita, majd ugyanott az áll. gimn.-ban volt rajztanár. Mûvészetében
példaképeit, Paál Lászlót és Rudnay Gyulát követte. Képei több kiállításon szerepeltek.
1927-tõl vett részt vidéki és orsz. kiállításokon; 1943-tól rendszeresen Székesfehérvárott és
Fejér m.-ben, 1953-tól Bp.-en (Mûcsarnok, 1953, 1954, 1955; Ernst Múzeum, 1954; Nemzeti
Szalon, 1955; a Fényes Adolf Teremben 1955-ben csoportos kiállításon, ezenkívül több
dunántúli városban is. Önállóan az 1969-ben megrendezett emlékkiállításon szerepelt. –
Irod. P. J. (Szabad Mûvészet, 1953. dec.; 1955. jan., okt., dec.); P. J. (Mûvészet, 1968. 5. sz.); P.
J. emlékkiállítása (bev. Kovács Péter, Székesfehérvár, 1969)
 
Az erdőben
 
Dinnyésen
 
Nagy diófa
 
Tavaszi palántázás