P. Maklári Éva új könyvének bemutatója

2019. március 5. (kedd) 18.00 óra

Vörösmarty terem

P. Maklári Éva – Sárkányok tánca köztcímű új könyvét

Sebők Melinda irodalomtörténész mutatja be

Házigazda: Bobory Zoltán

 

 

 

 

Borító hát bemutatkozó kép

 

 

A könyvborító

 

 

Bobory Zoltán méltatta a könyvet és a szerző munkásságát.

 

 

Bobory Zoltán – a nőnap tiszteletére is – virággal köszöntötte a hölgyeket.

 

 

Cserta Gábor előadásában a Kuruc dal 2017 c. vers szólalt meg.

 

 

Sebők Melinda recenziója

 

Előszó

Weöres Sándor „csillag-végtelenbe szálló" Mária-tánca, Nagy László Bolgár tánca és Takács Imre: A férfi tánca lírai remekművei után P. Maklári Éva kötetét is Terpszikhoré múzsája ihlette. Ahogyan a kötet címe is sugallja, a tánc mint a műalkotások visszatérő motí­vuma: az élet, a boldogság, a szabadság, az önfeledt szórakozás, az összetartozás, a népi hagyomány, az emlékezés vagy éppen a fájda­lom, a veszély, a gyász, a halál különféle jelentésárnyalataiban is felsejlik. A kötet egyik legtalálóbb metaforikus-metonimikus komp­lex költői képe is a tánc varázsában teljesedik ki: a szívünkben élő megfejthetetlent rejtő tárgyaink jelenthetik a „napfény táncát, talpam csiklandozó homokszőnyeget". A veszélyt sejtő sárkányok tánca, a Turul-zenére járt ősi körtánc, a napfény-tánc, az örömtánc és a gyásztánc metaforikus jelentésárnyalataiban bővelkedő műalko­tások tematikus-formai-műfaji szempontból is változatosak.

A költeményeket, kisprózai alkotásokat és rajzokat tartalmazó Sárkányok tánca közt P. Maklári Éva második kötete. A különböző műfajú versek többségét a forma kötetlensége, a szabad lírai áradás jellemzi. A szülőföld és a haza szeretetét tükröző vallomások; a bib­liai motívumokkal átszőtt imák és fohászok; az emlékversek; a rapszódiák; a szerepversek; a redukált négy- vagy ötsoros miniatű­rök mellett a valóság és a fikció határmezsgyéjén játszódó novellák, valamint az írásokhoz szervesen kapcsolódó rajzok is jól illeszked­nek a kötetbe. A többnyire tragikus hangoltságú epikus történetek gyermekkori emlékeket, a kommunista diktatúra megrendítő törté­nelmi tapasztalatait rögzítik (Egy régi szilveszter), vagy megható mindennapi életmozaikokat (A madár, A macska), egyéni sors­drámákat (Érettségi találkozó, Lulitka, Két nő) örökítenek meg.

A prózai művek közül kivételes A legszebb karácsony című novella angyali csodája, mesés zárlata.

A kötet figyelemre méltó lírai darabjai a költőelődöket, mestereket megidéző Babits Mihálynak még húsvét előtt és a József Attilához című alkotások. Az egyik költemény Babits nemzetmegmentő eszmei üzene­tét éleszti újjá, mikor napjaink viszályaiban, politikai harcaiban „embermegváltó" szent békét és szivárványszívű szeretetet áhít; a másik vers József Attila-i életút küzdelmét összegzi. A fehérvári köl­tőnő több irányból és sokféle intenzitással világítja meg Babits és József Attila lírai életművét: a Babits- és a József Attila-allúziók más­más fénytörésben mutatnak meg egy-egy ismert verssort. Megható az elvesztett családtagokat felidéző emlékversek lírai áradása vagy az unokának szóló rövidebb szösszenet; ugyanakkor érzékletes a kortárs költőtárshoz, Bobory Zoltánhoz írott Esti áhítat az öreghegyi Mária-szobornál című vers transzcendens távlata. Az objektív líra lényegét találóan fogalmazza meg a Tárgyak című vers: „Nézem a tárgyakat, ... /és látom bennük, ami volt, van, lesz, I míg mi mindenen túlmegyünk: /Nincs rá szükség, de bennük az életünk."  P. Maklári Éva azonban soha nem objektív! Műveiben mindig ott van a lírai én szubjektív vallomása: a nemzetét féltő költő hangja vagy a hívő ember belső küzdelmeit közvetítő transzcendens sejtelme.

A Sárkányok tánca közt kötetben P. Maklári Éva emlékei, vágyai, örömteli és fájdalmas pillanatai lírai darabokban, epikus történe­tekben és a szépirodalmi szövegekhez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokban nyernek kifejezést. A szintén sokműfajú  Falakon túl című válogatott gyűjtemény után a harminc verset, tizenhárom novellát és tizennyolc rajzot tartalmazó kiadvánnyal újabb értékes művek kerülnek közönség elé.

Sebők Melinda

 

 

 

Sebők Melinda dicsérte  Éva rajzait is. Tánc rajz.

 

 

Bobory Zoltán a Nemzedékem c. verset szavalta.

 

 

A hallgatóság

 

 

Bobory Zoltán a Babits Mihálynak még húsvét előtt című verset mondta el-

 

 

P. Maklári Éva mesélt a gyerekkoráról, tanulmányairól és az életéről, így a művészetéről is.

 

 

Sebők Melinda is felolvasott a szerző írásaiból.

 

 

P. Maklári Éva felolvasott egy novellát is, valamint a Giordano Bruno szobra a virágok terén Rómába c. verset.

 

 

Bobory Zoltán  beszélt a kiadvány szerkesztői munkálatairól.

 

 

Cserta Gábor zenés előadásában: Villoni ballada a hajléktalan nőről.