A Határon Túli Magyar Irodalom Napjai – 2018. október 6.

Október 5-6-7., péntek, szombat, vasárnap

 

19. alkalommal rendezzük meg Székesfehérváron

A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM NAPJAIT

amire sok szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt

 

Téma: Múlt és jelen – Helyünk Európában – Nemzeti önazonosságunk kérdései - Helyzetjelentés

 

Program:

Október 6. (Szombat)

Vörösmarty terem

 

9.00-12.00-ig előadások, könyvbemutató, hozzászólások

14.00-kor indulás autóbusszal a meghívott vendégeinkkel Kápolnásnyékre, a Halász-kastélyba, ott 15 órától előadások, folyóirat bemutató – Kommentár – Békés Márton és L. Simon László

18 órakor megemlékezés versekkel az Aradi Vértanúkról a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

 

 

 

Szombati embléma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Lukácsy József moderátor.

 

 

Tófalvy Zoltán előadása: „1956 milyen hatással volt a magyar indenditás tudatra”. Erdélyi romániai ’56. A szocialista állami blokkok tökéletesen együtt működtek. Az átlátogatók minden lépését figyelte az ÁVH és a Securite. A Dudás-per története; miért akarták kivégezni? Rákosi kiadta Romániának 1954-ben, majd szabadon engedték. Adatok a bukaresti irattárból. Kitelepítések: az európai biztonság fontos kérdése ma is. A magyarság népességének csökkenése. A hiteles irodalomra való törekvés.

 

 

Szabó Ferenc atya előadása: „Magyar sors, magyar hivatás, a magyar kisebbség történetében.”  A magyar irodalom ötágú síp. Összehangolatlan. Egyoldalú nyugat kultusz helyett a szomszédos népek kultúráit ismerjük meg.

Elmondta Pünkösd Csíksomlyón című versét, Dzsida Jenőnek ajánlva.

 

 

Zirig Árpád előadása: Az iskola hálózat leépítése felvidéken. Kisuprálták 1923-ban Hamvas Béla családját, mert nem írtak alá. Egy évszázad elnyomásban, egy évszázad kissebségben. Az új szlovák iskolarendszer. Magyar állami támogatások.

 

 

Bakonyi István irodalmi történész előadása Bence Lajosról – Muravidék, Szlovénia. Írott Szó: „Szóval vágok rendet!”. Szlovéniai léthelyzet. Vízió a torony árnyékában, a lendvai idill és kissebségi problémák.

 

 

P. Maklári Éva bemutatta a Vár folyóirat harmadik 2018-as számát. A folyóirat nyitott a magyar határon túli irodalom felé. Ambrus Lajos, Dávid Gyula, Fellinger Károly és Száraz Pál. Kányádi Sándorra emlékeztünk, Balajthy Ferenc verset is írt hozzá. Arató Antal írása. Vincze László ex-librise. A kolozsvári templom, ami kicsi fenyőkből áll. Csűrös Csilla interjú beszélgetése Konrad Sutarskival, akinek két hazája van: Lengyel és Magyar.

 

 

A konferencia Kápolnásnyékre utazott a Halászkastélyba.

 

 

L. Simon László ismertette a felújításokat, a későbbi fejlesztéseket,  új elképzeléseket és a kastély új szerepét.

 

 

Aradi Vértanúk koszorúzása a keresztnél, Schweidl József emlékét is koszorúztuk. Elénekeltük a Magyar Himnuszt.

 

 

Dr. Lukácsy József Magyar Zoltán szobra mellett a napsütésben.

 

 

L. Simon László elmondta: a nemzeti gyásznapot ide szervezték, mert a tábornok lánya itt ment férjhez, és itt élnek a leszármazottjai. Schweidl József Délvidéken született Zomboron.

 

 

Kincs Annamária, Schweidl József leszármazottja, előadásában beszélt a tábornok patriotizmusáról, a családi életéről és a 1948-as viszonyokról.

 

 

Demeter Zsófia másfél órás előadásában lepergett az 1848-as szabadságharc, a kezdettől a bukásig. Schweidl József tábornok története, betegségei, majd békeszolgálatra jelentkezik. Később a kormány székhelyének aradi parancsnoka volt. A kivégzések ismert történetei, Schweidl Józsefet golyó-általi halálra ítélték akasztás helyett.

 

 

Tari István vetítettképes előadásából: Sinkó Ervin és a Titói vezetés; Hervai János – Új Szimpozion; Major Nándor, Németh István – Zsebtükör – lagonyok; Németh István, a talicska hámja
(A kubikosok  csak magyarok voltak.), a falvak tömeges elhagyása és a falusiak városba költözése. Dudás Károly írásaiban, a Bukovinai székelyek utóda. A Délvidéki irodalom leghitelesebb
képviselője Cs. Simon István, „…nem kell igazgyöngyöt csiszolni.” Szülőfalum, Terján. Az országot kerékpárral járta.

 

 

Dudás Károly novellái. A szerb honfoglalók elvették tőlünk Baranyát.

 

 

Bobory Zoltán ismerteti a hátralévő programokat.

 

 

Borbély László bemutatta, Elmer István két kisregényét, Sodronyok és Örlőkő. Sodronyok – Az akkori fiatalok megbirkózása az ’56 előtti nehézségekkel az egyházi iskolában. Örlőkő – A történetben az egyik házastárs jelenti a másikat a besúgóknak, a diktatórikus rendszerben.

 

 

Elmer István: a mai morális állapotok zuhanása és mélypontok. Írásait a remény könyveinek gondolja. A jó irányba vezető út végtelen. Vagy képes az ember szeretni vagy sem?

 

 

Elmer István könyve.