A krokodil torka – Dienes Ottó

Január 17., szerda

18 óra

Dienes Ottó új könyvét

L. Simon László József Attila-díjas költő, mutatja be

A könyvet szerkesztette: Revák István, tipográfia: Revák András, a szöveget gondozta és fotó: Revák István László, műtermi fotó: Máder Barna,

korrektúra: Máder Károly

 

 

Meghívó, A bemutató Dienes Ottó kiállításával volt egybekötve.

 

A krokodil torka

„ A szív az, amit az ember halála után mérlegre tesznek, s ha nem könnyebb egy tollpihénél, akkor a krokodilus démon elé vetik.” (Molnár Sándor)

 

Fotó Dienes Ottóról Szabadi Sóstón.

 

Dr Lakner József köszönti a könyvbemutató nagyszámú közönségét

és a résztvevőket: Dr Dienes Ottót, L. Simon Lászlót és Revák Istvánt

 

A hallgatóság

 

L Simon László beszél a diákévekről, kapcsolatáról a 80 éves Dienes Ottóval.

 

L Simon László elmondja Dienes Ottó versét a könyvből:

Vivaldi B moll hegedűversenyét megidézve.

 

L Simon László ismerteti hosszan és hozzáértőn, a könyv szerkezetét.

 

Az idők folyamán az egyén újra és újra megkísérli az Egész teljességét és működését helyreállítani. A történeti emberben tudatosodik az élet rövidsége és végessége, a periodikus valóság.

A mindenséghez mérjük magunkat amikor látjuk létünk megismételhetetlen nagyságát.
Ehhez útmutató és kulcs az egész földkerekségre kiterjedően a metafizikai hagyományok ismerete.

A kinyilatkoztatások – a múzsák segítségével –, művészetek megjelenítő erejével válik érzékletessé és értelmezhetővé. Ez az összefüggő Rend. Az egyetemes igazságok mindenki számára kötelezően érvényesek amit szorgalmas munkával vállalni, megvalósítani lehet és kell. A töredékek prioritása: a bizonytalanságot, a relatív igazságok zsákutcáit szüli folyamatosan.  Elveszejtődik a hagyomány és a tradíció.

Ez a könyv válogatás Dienes Ottó esszé irodalmából, verseiből és képzőművészeti alkotásaiból. Rajzai, plasztikái, faragott szobrai és kisméretű festményei szerves egységet alkotnak. A mostani századfordulón a gondolkodó művészember helyét keresve. Az Egész emberi civilizáció útmutatásait elemezve, célul tűzte ki, a humanista morál realizálását és kimondását a művészet nyelvén. Vajon hová érkezhetünk és mit élhetünk át a határainktól determinálva?

A metafizikus látásmód (a hagyományok ismeretei és azok felvállalása) különbséget tesz a magas humánum és a primitív démonikus regresszió között. Az ősi, magas életrend lehanyatlott.  A nagy kultúrák a szentkönyvekben, építészeti alkotások maradványaiban maradtak láthatóvá – az abszolút értékű toposzok szublimálva vannak.  A Mikro Theosz (Istenember) a teljességet a jobbító szándék igényével kutatja, teszi megfelelő helyére. Ma is ki kell mondani az egzisztenciális logoszt a művészet nyelvén. Ma is ki kell fejleszteni az  „ellenerőket” a ránk leselkedő démonikus kísértetek – a „Krokodil Torka” (a káosz) megfékezésére. Mindezeket kiégetve a tudatból, hogy a szeretetbe formálódjon és ami megmarad az a jóság és a tisztaság , mint végső eredmény –,  a minőség.  A megtisztult létben való megnyugvás, a tragikus és katartikus állapot, visszavonhatatlanul örök.

 

Revák István bevezetője a könyvből

 

Revák István is beszél Dienes Ottó barátságáról. Hamvas Béla 130 éve született, a könyv elkészültével egy tisztelgés is a gondolkodó előtt

 

A hosszú és jól sikerült bemutató után fogadás következett

 

Illusztrációk a könyvből – festmények – A gyógyító nagy nevetés.

 

Vérpatak szivárog a mese erdőből.

 

Illusztrációk a könyvből – szobrok – Elszunnyadt a Moha manó.

 

Aranyozott

 

Illusztrációk a könyvből – rajzok – Minotaurus

 

Asztronauta

 

Fújd, ki tudja meddig fújhatod.