Heiter Tamás – Fehéregyensúly

Június 23., csütörtök

18 óra

Vörösmarty terem

Heiter Tamás

Fehéregyensúly című könyvének bemutatója

A szerzővel és Kádas István Ottó illusztrátorral

 Dr. Lukácsy József beszélget

 

Fülszöveg Heiter Tamás kötetéhez

 

Kétségtelen – legalábbis a versei ezt sugallják -, hogy Heiter Tamás minden idegszálával a mai valóságban él. Igaz, nem érzi magát otthon benne. Tapasztalatai szerint ugyanis a globalizálódott emberiség – boldogságkereső útján – egy értékvesztett világba, egy barbár civilizációba küzdötte bele magát, ahonnan a költő is menekülne, de „Nincs hova menni”, hiszen „Nyugaton már a pénz az erogén zóna”, „a mesés kelet” pedig „a tömeges félelemre élvez”. (Látomás, menekülő vízi lényekkel)

Reménytelenségét, keserűségét azonban nem vallomásokban, panaszversekben, sápadt sirámokban fejezi ki, hanem erős költői képzelettel a tapasztalataiból épít verseket, és ezekkel a „látleletekkel” reagál a korra. Verseiben, „diagnózisaiban” számos helyen utal a magyar és a világirodalom nagy alkotóira. Szövegrészeket, szószerkezeteket vesz át tőlük, néha szó szerint, máskor tudatosan torzított formában. Mentségére legyen mondva, torzított vendégszövegeivel is a saját megrendülésének, reménytelenségének a kifejezését erősíti fel, így csempész keserű iróniát, értékvesztésre utaló gesztusokat a verseibe. Végső soron még szójátékaival, egyéni szóleleményeivel sem játszik, mert nem nevettetni akar velük, hanem megdöbbenteni. Kiterjesztés című verse másképpen különös. Ezt a verset tulajdonképpen két nyelven közli egyszerre, mivel az emberi nyelven írt sorokat azonnal átteszi a számítógépek bináris nyelvére. És még ezt sem mondhatjuk öncélú játéknak, mert maga a cím – lévén számítástechnikai fogalom – hívja elő a bináris kódokat.

Az sem véletlen, hogy sötét társadalomképét a nagy ellenutópiták szerzőire Swiftre és Orwellre utalva fogalmazza meg, mert mindkettőt mesterének tekinti. Költői magatartására viszont elsősorban az amerikai beatnemzedék költője Allen Ginsberg és a Nobel-díjas svéd költő, Tomas Tranströmer voltak hatással. Ginsberg a lázadó magatartásra és a nyers szavak használatára bátorította, Transtömertől pedig a szikár, de finom jelképiség és a sűrítés, tömörítés költői technikáját leshette el.

Akárhogy is van, kötete a Fehéregyensúly érdekes és meggondolkodtató. Kádas István Ottó képei beleillenek, jól tagolják a verseket, és vizualitásukkal némiképp oldják is a versekből áradó sötét világképet.

Román Károly

 

Dr. Lukácsy József felolvassa a 2016/3 Vár folyóiratba megjelent elemző írását a könyvről. Moderátorként később bemutatja a szerzőt és verseit.

 

A hallgatóság

 

Heiter Tamás beszél a kötet kialakulásáról és tartalmi összefüggéseiről.

 

Kádas István Ottó (mint társszerző grafikus) beszél a monotípiáról és a képek álomvilágáról.

 

Kádas István Ottó –1983.

 

Kádas István Ottó – Akkor is ha zár alatt…

 

Heiter Tamás több versét is elmondja. 

 

Papírkoporsó

 

/ J. Swift Magyarországra látogat, s feljegyzéseket készít /

 

Hazádnak rendületlenül. terhére,

Roskadásig a bőség papírkosara,

De a kétszer kettő józanságát mégse,

 

Szipog az elkurvult Zászlóanya, s a Védnökdáma

a hontalan állatok napján, harminc papírkoporsót

ajándékoz ünnepélyesen az eltűnt emberek javára,

 

Isten, áldd meg, de nem tudom megállni,

– Magának rág mind, aki rág –

Néha egy egész virslit is guberálni,

 

S a „Nincsen apám versemért”,

egy kitüntetett ügyvéd miatt lettem lat®,

Kis (piros) lábaskában a jó ebéd …

 

Kinek a Becsületszó nyelvjárás csupán,

annak a bográcsból kifelé simul tenyérbe

az elis/merőkanál,

 

Hisz evés közben…S I bírónő érzi a vérszagot,

ha kérdem: a határon belüli nyomorultak is

kérhetnek magyar polgárjogot,

 

De addig is sok az ismeretlen címzett,

„Hol lészen lakóhelyünk”

„Nincs műszer, mellyel mindez”.

 

Papírkoporsó versét Revák István mondta el.

 

Dedikációk után.