Akar-e élni Pátka

SZIKRA JÁNOS

Akar-e élni Pátka?

 

…be szép ilyen végzetes néppel

Ugyanaznak tudni magunkat.

(Ady Endre)

 

Épül a ravatalozó. A ravatalozó magas lesz. A víztornyot nem

számítva, a katolikus és a református templom után a ravatalozó

lesz a legmagasabb épület Pátkán. A ravatalozó magasabb lesz az

általános iskolánál, pontosabban az általános iskola épületénél.

Ha tudnának szólni még, mit szólnának ehhez Pátka névtelen

és neves halottai: Kováts József tanító, költő, Öreg János akadémiai

tanár-író, Gárdonyi Géza író-néptanító, Biczó Pál és Nagy

Gyula krónikaíró-lelkész urak, vagy éppen az 1841 óta egymás

mellett működő római katolikus népiskola és a református népiskola

tanárai, gyámolítói, akik saját költségükön tartották fönn

ezeket az iskolákat? Mit mondanának a falu e földben gyökerező,

innen felnövő parasztjai, Pátka megtartói, az ezeréves lelki

folytonosság névtelen őrzői, ha láthatnák, ha látnák: magasabbra

nyúlik ma az iskolánál a ravatalozó. Méltatlan utódaikat bottal

kergetnék ki a faluból.

…ha nem én, majd mondja más…

És ha azt is látnák még, hogy nem iskola már az iskola, hogy

nincs iskola, csak a volt iskola, a néhai Ivánka-kúria nemrég

sok-sok pénzből fölújított épülete szolgálja az ebek harmincadját

– mert az iskola 2007 júniusában bezárt.

Ha látná, ha láthatná ezer év neves és nevét meg nem őrizhető

nemzedéklánca, hogy miként ment pocsékba minden nemes

törekvése, bottal kergetné a vakvilágba Pátka minden nemtörődöm

emberét, az önkormányzat képviselőit, a megyei közgyűlést,

a magyar kormányt és a parlamentet.

Mert iskola nélkül a falunak befellegzett.

Bottal verné ki a bűnösöket, a bűnpártolókat, a némákat és a

resteket is, igen, mert miként írva vagyon: a langyosakat kiköpi

az úr. Sőt, a szájába se veszi őket…

A képviselőtestület évek óta hivatkozott büszkesége, az

elmúlás szimbóluma, Pátkán egyedül a tizenkét méter magas

ravatalozó épül immár hét esztendeje. S ma, 2010 tavaszán is

újabb költségekre lehet számítani a falu képviselőtestületének

írásos tájékoztatása szerint. Év végéig 17 millió forintot emészt

föl a nekropolisz csúcsa, de „a befejezéshez további költségek

szükségesek”. A falu vezetői hozzá teszik, hogy a ravatalozó a

református és a katolikus felekezet „közötti kapcsolat megteremtője,

összekötője, az együvé tartozás jelképe lehetne”. Micsoda?!

A halál-kultusz egyesíti majd Pátkán a lelkeket? Szép jövő vár a

falura… A jövendő jelképére, az iskolára lakat kattant. A tanév

utáni harmadnapon címeres névtábláját is levették a falról.

…Este nyolckor el-elhaló kutyaugatással tompított csönd

borul a tájra, s a kényszerből virrasztók egyetlen valódi kérdésre

kereshetnének választ: akar-e élni Pátka?

A látszatot összegezve: Pátka halálra ítélte magát.

Utolsó történelemóra a pátkai iskolában

Pátka Székesfehérvártól északkeletre, a 811-es számú főútról

letérve 2-3, Fehérvártól 15, Lovasberénytől 10, Pákozdtól

és Zámolytól 8-8 kilométerre fekszik. Tengerszint fölötti magassága

129 méter. A Császár-víz bal partján lévő mezőföldi

szórványtelepülés a Zámolyi-medence része. A falu határából

északon tiszta időben szabad szemmel is látható a Vértes-hegység,

délkeleten a Velencei-hegység zárja a szemhatárt.

A pátkai völgytágulat négyezer éve még természetes tavat

ringatott, amely a folyamatos tágulatsüllyedés miatt feltöltődött

és kiszáradt. (A későbbi tóban élő „pátkai ponty” a XIX. században

még a kiváló dunai pontynál is keresettebb volt.) A rómaiak

az egykori Pannóniában maradványában ma is látható kőgátat

építettek a Kőrakásnál. Öt malom őrölt a közelebbi évszázadokban

a környéken. A kiszáradt tó helyén 1975 óta működik a

Dunántúl legnagyobb víztározója: területe 312 hektár, 7,8 millió

köbméter víz fér el benne. A faluban és közelében öt forrás és 14

kút adott vizet, a termelőszövetkezetek valamennyit betemették.

2006-ban a Királyberekben próbafúrás során termál jellegű vizet

találtak. Bél Mátyás (1684–1749 evangélikus pap, történetíró)

ezt írja többek között Pátkáról: „A föld kemény, nehezen művelhető,

de megtermi a búzát és minden más gabonafélét is.”

Gyakori az északkeleti, a Vértesről lezúgó szél, amit a helybeliek

„pátkai eső”-nek neveznek.